A következő címkéjű bejegyzések mutatása: holland nyelv. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: holland nyelv. Összes bejegyzés megjelenítése
2020/04/21
Holland nyelvtan 29. - Vonatkozói névmások prepozíciókkal
A legutóbbi bejegyzésben a vonatkozói névmásokról volt
szó. A mostaniban kicsit tovább bővítjük a már meglévő ismereteket: ezek
ugyanis jellemzően prepozícióval is kombinálhatóak, és így kicsit másképpen
viselkednek, mint amennyiben önállóan állnak.
Miről is van szó? Első körben magyarul:
1. Az étkezőasztal, amelyen a macska aludt.
2. A kunyhó, amelyben éltem.
3. A nyomás, amely alatt a bírónak dolgoznia kellett.
A holland nyelvben ilyenkor névelőtől és számtól függetlenül ugyanaz a névmás használatos: waar + prepozíció:
1. De eettafel, waarop de kat sliep.
2. De hut, waarin ik woonde.
3. De druk, waaronder de rechter moest werken.
Hasonlóan a hagyományos vonatkozói névmásokhoz, ezen esetekben is mellékmondati szórend szükséges, ha velük vezetjük be az adott tagmondatot.
Amennyiben személyekre utalunk vissza, úgy a prepozíció + wie szerkezettel élhetünk:
4. A pék, akitől a kenyeret vettem.
4. De bakker, van wie ik het brood
kocht.
5. A sebész, akitől félek.
5. De chirurg, voor wie ik bang ben.
6. A kertész, akivel minden nap
beszélek.
6. De tuinier, met wie ik elke dag
spreek.
Jó hír, hogy a 'wie' semmilyen változáson nem esik át,
minden esetben a tagmondat elején áll, az adott prepozíciót követve.
Természetesen ebben az esetben is mellékmondati szórenddel folytatódik a
tagmondat.
Kis megjegyzés, az ötös mondat kapcsán: fontos
megfigyelni, hogy a prepozíciós szerkezetek nem mindig egyeznek meg a magyar
gondolkodásmódunk által kreáltakkal, de még az angolra, németre sem feltétlenül
támaszkodhatunk. Magyarul valamitől félünk, angolul az 'of' prepozíciót
használjuk, hollandul a 'van' azonban nem helytálló. A német 'Angst haben vor'
ugyan elöljárót tekintve már egyezik, ott azonban birtokoljuk a félelmet, és
nem egy létigével megtoldott melléknév fejezi ki ezt. Tehát, bár nagyon hasznos
tud lenni a germán nyelvek ismerete a hollandhoz, illetve közvetve, a németből
átterjedt tükörfordítások miatt a magyar is, ezen készségeinkkel
óvatosan-tudatosan kell bánnunk, élő nyelvek esetén nincs garantált egyenlőségjel.
|
étkezőasztal
|
de eettafel
|
|
kunyhó
|
de hut
|
|
nyomás
|
de druk
|
|
bíró
|
de rechter
|
|
pék
|
de bakker
|
|
kenyér
|
het brood
|
|
sebész
|
de chirurg
|
|
fél vkitől/vmitől
|
bang zijn voor
|
|
kertész
|
de tuinier
|
A holland nyelvleckéket egy helyen a fenti sáv ’Holland’ gombjára kattintva
érheted el.
Remélem, hogy tudtam segíteni! Ha kérdésed, vagy bármilyen témához kapcsolódó megjegyzésed van, kommentelj! Ez összesen 9 szó/kifejezés, így már 425 szót/kifejezést ismersz holland nyelven! :)
Ne felejtsd el lájkolni az oldalt Facebook-on!
Remélem, hogy tudtam segíteni! Ha kérdésed, vagy bármilyen témához kapcsolódó megjegyzésed van, kommentelj! Ez összesen 9 szó/kifejezés, így már 425 szót/kifejezést ismersz holland nyelven! :)
Ne felejtsd el lájkolni az oldalt Facebook-on!
Tot ziens! :)
Utoljára frissítve: 2020.04.21. 22:19
2020/04/16
Holland nyelvtan 28. - Vonatkozói névmások
Jelen lecke témája a vonatkozói névmások, avagy hollandul betrekkelijke
voornaamwoorden használata.
Ezek funkciója jellemzően az előző tagmondat valamely elemére (vagy az egész tagmondatra) való visszautalás:
1. Ő az a férfi, akit tegnap láttam!
2. Barcelona az a város, ahova régóta el szeretnék utazni.
3. Belgium egy olyan ország, ahol mindig sokat esik.
4. A kép, amely a falon lóg nem tetszik.
A fenti mondatokból észrevehető, hogy a vastaggal kiemelt szavak mindig vonatkoznak valamire, amire a választ a mondat első felében meg is leljük (Kit láttam tegnap? A férfit. / Hova szeretnék régióta elutazni? Barcelonába. stb.)
Annak, hogy ezt meg tudjuk fogalmazni, természetesen hollandul is megvan a saját rendszere.
A fenti mondatok, ugyanabban a sorrendben, a következőképpen alakulnak:
1. Hij is die man, die ik gisteren zag!
2. Barcelona is die stad, waar ik al lang naartoe wil reizen!
3. België is een land, waar het altijd veel regent.
4. Het beeld, dat aan de muur hangt, vind ik niet leuk.
Észrevehető, hogy a vonatkozói névmások után mindig mellékmondati szórend következik. Amennyiben főnévre utalunk vissza, úgy annak neme szerint kell eldöntenünk, die/dat utal-e vissza. Amennyiben de-szóval van dolgunk (1. mondat), úgy a die, het-szavak esetén a dat névmás helyes (4. mondat).
Az első mondat esetében, mivel személyről van szó, a wie (aki) névmás használata sem helytelen a die helyett, azonban ez ritkán fordul elő, biztosabb a névelő függvényében változó die/dat párosra támaszkodni!
Amennyiban helyhatározói funkciót tölt be a névmás, úgy az irányt is figyelembe kell vennünk. A hova és hol kérdésekre a 2. és 3. mondatokban meg is leljük a megoldást, a honnanra pedig az alábbi példamondat adhat némi betekintést:
5. Het dorp, waar ik vandaan kom, is heel gastvrij. - A falu, ahonnan jövök, nagyon vendégszerető.
Itt is ügyeljünk arra a waarnaartoe-hoz hasonlóan, hogy a névmás kettéválik: az első fele a tagmondat elején marad, a második része azonban a lehető legtávolabbra, (a KATI-szórend szabályai szerint) a ragozott ige elé kerül.
Nem érdemes szó nélkül elmenni a wat (ami) névmás mellett sem, amellyel az egész tagmondatra tudunk visszautalni (fontos tehát, hogy nem egy főnévre, mint a die/dat esetében! Gyakori hiba ezek keverése).
6. Hij begint aan een nieuwe opleiding, wat ik leuk vind. - Elkezd egy új képzést, ami nekem tetszik (a tényt, hogy tanul).
De:
Dőlt betűvel jeleztem, melyik névmás mire vonatkozik, érdemes megfigyelni, milyen jelentésbeli különbséggel bír a kettő használata (a dat itt teljesen helytelen lenne, mivel az opleiding névelője de).
Szintén a wat névmást használjuk, ha a mondatot felsőfokban álló melléknév nyitja (mely nincs főnévvel ellátva):
8. Het beste wat je nu kunt doen is lopen. - A legjobb, amit most tehetsz, ha futsz.
9. Het slechtste wat ik ooit heb meegemaakt was een vakantie in Griekenland. - A legrosszabb, amit valaha átéltem, egy nyaralás volt Görögországban.
Utoljára frissítve: 2020.04.15. 23:54
Ezek funkciója jellemzően az előző tagmondat valamely elemére (vagy az egész tagmondatra) való visszautalás:
1. Ő az a férfi, akit tegnap láttam!
2. Barcelona az a város, ahova régóta el szeretnék utazni.
3. Belgium egy olyan ország, ahol mindig sokat esik.
4. A kép, amely a falon lóg nem tetszik.
A fenti mondatokból észrevehető, hogy a vastaggal kiemelt szavak mindig vonatkoznak valamire, amire a választ a mondat első felében meg is leljük (Kit láttam tegnap? A férfit. / Hova szeretnék régióta elutazni? Barcelonába. stb.)
Annak, hogy ezt meg tudjuk fogalmazni, természetesen hollandul is megvan a saját rendszere.
A fenti mondatok, ugyanabban a sorrendben, a következőképpen alakulnak:
1. Hij is die man, die ik gisteren zag!
2. Barcelona is die stad, waar ik al lang naartoe wil reizen!
3. België is een land, waar het altijd veel regent.
4. Het beeld, dat aan de muur hangt, vind ik niet leuk.
Észrevehető, hogy a vonatkozói névmások után mindig mellékmondati szórend következik. Amennyiben főnévre utalunk vissza, úgy annak neme szerint kell eldöntenünk, die/dat utal-e vissza. Amennyiben de-szóval van dolgunk (1. mondat), úgy a die, het-szavak esetén a dat névmás helyes (4. mondat).
Az első mondat esetében, mivel személyről van szó, a wie (aki) névmás használata sem helytelen a die helyett, azonban ez ritkán fordul elő, biztosabb a névelő függvényében változó die/dat párosra támaszkodni!
Amennyiban helyhatározói funkciót tölt be a névmás, úgy az irányt is figyelembe kell vennünk. A hova és hol kérdésekre a 2. és 3. mondatokban meg is leljük a megoldást, a honnanra pedig az alábbi példamondat adhat némi betekintést:
5. Het dorp, waar ik vandaan kom, is heel gastvrij. - A falu, ahonnan jövök, nagyon vendégszerető.
Itt is ügyeljünk arra a waarnaartoe-hoz hasonlóan, hogy a névmás kettéválik: az első fele a tagmondat elején marad, a második része azonban a lehető legtávolabbra, (a KATI-szórend szabályai szerint) a ragozott ige elé kerül.
Nem érdemes szó nélkül elmenni a wat (ami) névmás mellett sem, amellyel az egész tagmondatra tudunk visszautalni (fontos tehát, hogy nem egy főnévre, mint a die/dat esetében! Gyakori hiba ezek keverése).
6. Hij begint aan een nieuwe opleiding, wat ik leuk vind. - Elkezd egy új képzést, ami nekem tetszik (a tényt, hogy tanul).
De:
7. Hij begint aan een nieuwe opleiding, die ik
leuk vind. - Elkezd egy új képzést, amely nekem tetszik (a képzés).
Dőlt betűvel jeleztem, melyik névmás mire vonatkozik, érdemes megfigyelni, milyen jelentésbeli különbséggel bír a kettő használata (a dat itt teljesen helytelen lenne, mivel az opleiding névelője de).
Szintén a wat névmást használjuk, ha a mondatot felsőfokban álló melléknév nyitja (mely nincs főnévvel ellátva):
8. Het beste wat je nu kunt doen is lopen. - A legjobb, amit most tehetsz, ha futsz.
9. Het slechtste wat ik ooit heb meegemaakt was een vakantie in Griekenland. - A legrosszabb, amit valaha átéltem, egy nyaralás volt Görögországban.
régóta
|
lang
|
a falon
lóg
|
aan de
muur hangen
|
vendégszerető
|
gastvrij
|
képzés
|
de
opleiding
|
vmiben
része van, vmit átél
|
mee|maken
|
Görögország
|
Griekenland
|
nyaralás
|
de
vakantie
|
valaha
|
ooit
|
A holland nyelvleckéket egy helyen a fenti sáv ’Holland’ gombjára kattintva
érheted el.
Remélem, hogy tudtam segíteni! Ha kérdésed, vagy bármilyen témához kapcsolódó megjegyzésed van, kommentelj! Ez összesen 8 szó/kifejezés, így már 416 szót/kifejezést ismersz holland nyelven! :)
Ne felejtsd el lájkolni az oldalt Facebook-on!
Remélem, hogy tudtam segíteni! Ha kérdésed, vagy bármilyen témához kapcsolódó megjegyzésed van, kommentelj! Ez összesen 8 szó/kifejezés, így már 416 szót/kifejezést ismersz holland nyelven! :)
Ne felejtsd el lájkolni az oldalt Facebook-on!
Tot ziens! :)
Utoljára frissítve: 2020.04.15. 23:54
2018/10/18
Holland nyelvtan 24. - Feltételes jelen módbeli segédigékkel
Folytatjuk az előző leckében bemutatott feltételes mód megismerését: ezúttal módbeli segédigékkel fogjuk kombinálni a szerkezetet, továbbra is csak jelen időben.
A módbeli segédigékkel a 13. leckében foglalkoztam, azonban egy kis ismétlés sosem árt: a germán (és újlatin) nyelvekben jellemzőek, a magyarban változó, melyik milyen formában fordítható pl. angolról vagy hollandról, azonban közös jellemzőjük, hogy az állítmánynak egy "extra árnyalatot" adnak (pl. alszik -> aludni akar [még nem alszik, de a szándék adott], énekel -> énelnie kellene [nem énekel, de van egy kényszerítő körülmény] stb.).
A holland jellemzője, hogy ha módbeli segédige áll a mondatban, azt ragozzuk, és az azt követő ige már csak a mondat végén állhat, szótári alakban. A 23. leckét olvasva tudjuk azt is, hogy a feltételes mód képezhető a "zouden" igével, mely azonban egy segédige. Mi a teendő tehát, ha két segédige van egy mondatban?
Haladjunk lépésről lépésre, a "kunnen" igével következik egy példámondat:
Mijn kind telt tot tien. - A gyerekem tízig számol.
Mijn kind kan tot tien tellen. - A gyerekem el tud számolni tízig.
Als je zou zwijgen, zou mijn kind tot tien kunnen tellen. - Ha hallgatnál, el tudna számolni tízig a gyerekem.
Észrevehető, hogy mivel a feltételes mód a "legfelső réteg", így a "zouden" igét ragozzuk, és a módbeli segédige a tényleges cselekvést kifejező ige elé kerül, mindkettő a mondat végén helyezkedik el (németeseknek: a két ige sorrendje hollandul fordítva van a németben megszokottól KATI-szórendben, pl.: ", dass ich schwimmen muss" = ", dat ik moet zwemmen" etc.)
Nézzünk meg több módbeli segédigével is egy-egy példamondatot:
Willen:
Ik bestel een stuk appeltaart. - Rendelek egy szelet almás pitét.
Ik wil een stuk appeltaart bestellen. - Egy szelet almás pitét akarok rendelni.
Ik zou (graag) een stuk appeltaart willen bestellen. - Egy szelet almás pitét szeretnék rendelni.
Itt egy gyakran használt szerkezet, a "zou graag willen" is megjelenik, mely szándékunk udvarias kérését fejezheti ki (gyakorlatilag az angol "would like to" és a német "möchte" megfelelője).
Mogen:
Ik schreeuw niet. - Nem kiabálok.
Ik mag niet schreeuwen. - Nem kiabálhatok.
Ik zou niet mogen schreeuwen. - Nem lenne szabad kiabálnom.
Moeten:
Ik lever de tekst tot vrijdag in. - Péntekig beadom a szöveget.
Ik moet de tekst tot vrijdag inleveren. - Péntekig kell beadnom a szöveget.
Ik zou de tekst tot vrijdag moeten inleveren. - Péntekig kellene beadnom a szöveget.
A szabály még egyszer röviden összefoglalva: a "zouden" igét ragozzuk, a módbeli segédige a mondat végére kerül szótári alakban, melyet a cselekvést kifejező ige követ (ez utóbbi zárja egyben a mondatot).
A leckében előforduló új szavak:
A módbeli segédigékkel a 13. leckében foglalkoztam, azonban egy kis ismétlés sosem árt: a germán (és újlatin) nyelvekben jellemzőek, a magyarban változó, melyik milyen formában fordítható pl. angolról vagy hollandról, azonban közös jellemzőjük, hogy az állítmánynak egy "extra árnyalatot" adnak (pl. alszik -> aludni akar [még nem alszik, de a szándék adott], énekel -> énelnie kellene [nem énekel, de van egy kényszerítő körülmény] stb.).
A holland jellemzője, hogy ha módbeli segédige áll a mondatban, azt ragozzuk, és az azt követő ige már csak a mondat végén állhat, szótári alakban. A 23. leckét olvasva tudjuk azt is, hogy a feltételes mód képezhető a "zouden" igével, mely azonban egy segédige. Mi a teendő tehát, ha két segédige van egy mondatban?
Haladjunk lépésről lépésre, a "kunnen" igével következik egy példámondat:
Mijn kind telt tot tien. - A gyerekem tízig számol.
Mijn kind kan tot tien tellen. - A gyerekem el tud számolni tízig.
Als je zou zwijgen, zou mijn kind tot tien kunnen tellen. - Ha hallgatnál, el tudna számolni tízig a gyerekem.
Észrevehető, hogy mivel a feltételes mód a "legfelső réteg", így a "zouden" igét ragozzuk, és a módbeli segédige a tényleges cselekvést kifejező ige elé kerül, mindkettő a mondat végén helyezkedik el (németeseknek: a két ige sorrendje hollandul fordítva van a németben megszokottól KATI-szórendben, pl.: ", dass ich schwimmen muss" = ", dat ik moet zwemmen" etc.)
Nézzünk meg több módbeli segédigével is egy-egy példamondatot:
Willen:
Ik bestel een stuk appeltaart. - Rendelek egy szelet almás pitét.
Ik wil een stuk appeltaart bestellen. - Egy szelet almás pitét akarok rendelni.
Ik zou (graag) een stuk appeltaart willen bestellen. - Egy szelet almás pitét szeretnék rendelni.
Itt egy gyakran használt szerkezet, a "zou graag willen" is megjelenik, mely szándékunk udvarias kérését fejezheti ki (gyakorlatilag az angol "would like to" és a német "möchte" megfelelője).
Mogen:
Ik schreeuw niet. - Nem kiabálok.
Ik mag niet schreeuwen. - Nem kiabálhatok.
Ik zou niet mogen schreeuwen. - Nem lenne szabad kiabálnom.
Moeten:
Ik lever de tekst tot vrijdag in. - Péntekig beadom a szöveget.
Ik moet de tekst tot vrijdag inleveren. - Péntekig kell beadnom a szöveget.
Ik zou de tekst tot vrijdag moeten inleveren. - Péntekig kellene beadnom a szöveget.
A szabály még egyszer röviden összefoglalva: a "zouden" igét ragozzuk, a módbeli segédige a mondat végére kerül szótári alakban, melyet a cselekvést kifejező ige követ (ez utóbbi zárja egyben a mondatot).
A leckében előforduló új szavak:
Ez összesen 8 szó/kifejezés, így már 379 szót/kifejezést ismersz holland nyelven! :)
Remélem, hogy tudtam segíteni! Ha kérdésed, vagy bármilyen témához kapcsolódó megjegyzésed van, kommentelj!
A holland nyelvleckéket egy helyen a fenti sáv ’Holland’ gombjára kattintva érheted el.
Ne felejtsd el lájkolni az oldalt Facebook-on!
Tot ziens! :)
2018/01/06
Holland nyelvtan 22. - Jövő idő
A múlt időkről már volt szó (és még lesz is), most viszont teszünk egy kisebb kitérőt a jövő idő világába. Elsősorban arról lesz szó, milyen képzési módjai vannak ezen igeidőnek, mivel a jövőt többféleképpen is kifejezhetjük a holland nyelvben.
Nem okoz meglepetést az a kijelentés, hogy akkor használjuk, ha egy jövőben bekövetkező cselekvést szeretnénk közölni a segítségével, éppúgy, mint a magyar nyelvben.
Hogyan is fejezhetjük ki tehát ezt?
1. Jelen időben:
Elsőre talán különösnek hat, ám ha belegondolunk, magyarul sem kezdjük el mindig a "-ni + fog" szerkezetet használni a jövő idő kifejezéséhez. Nincs ez másképp a holland nyelvben sem. Azonban sokszor ajánlott egy időhatározóval ellátni a mondatot, hogy egyértelmű legyen, nem a jelenben történik a cselekvés:
Morgen ga ik na de tandarts. - Holnap elmegyek a fogorvoshoz.
Op vrijdag kijken we naar een filmpje. - Pénteken megnézünk egy kisfilmet.
2. Zullen:
Ez a jövő idő klasszikus, iskolában tanított formája, a nyelvkönyvek is rendszerint ezt az igét említik az igeidő kapcsán. Olyan, mint az angol 'will' vagy a német 'werden'. Valóban használatos az ige, bár esetenként kissé hivatalosnak hangozhat:
Volgens het nieuws zal het morgen regenen. - Az időjárás-előrejelzés szerint holnap esni fog.
Ik zal alles op alles zetten om je te helpen. - Mindent meg fogok tenni, hogy segítsek neked.
3. Gaan:
Szintén kifejezhetjük a jövő időt a 'gaan' igével, melynek eredeti jelentése: menni. Ilyen formájában az angol 'going to'-hoz hasonlítható leginkább. Köznyelvben gyakran találkozhatunk vele, valamint közeli eseményeknél, melyek már-már teljes bizonyossággal megtörténnek:
Overmorgen ga ik mijn oma bezoeken. - Holnapután meglátogatom a nagymamámat.
Vandaag om 12 uur ga ik aan een meeting deelnemen. - Ma 12 órakor egy megbeszélésen fogok részt venni.
Természetesen sok esetben az összes lehetőséggel élhetünk a fentebb említett lehetőségek közül, azonban ha bizonytalanok vagyunk, én a 'zullen' használatát javaslom a három mód közül.
A leckében előforduló új szavak:
Nem okoz meglepetést az a kijelentés, hogy akkor használjuk, ha egy jövőben bekövetkező cselekvést szeretnénk közölni a segítségével, éppúgy, mint a magyar nyelvben.
Hogyan is fejezhetjük ki tehát ezt?
1. Jelen időben:
Elsőre talán különösnek hat, ám ha belegondolunk, magyarul sem kezdjük el mindig a "-ni + fog" szerkezetet használni a jövő idő kifejezéséhez. Nincs ez másképp a holland nyelvben sem. Azonban sokszor ajánlott egy időhatározóval ellátni a mondatot, hogy egyértelmű legyen, nem a jelenben történik a cselekvés:
Morgen ga ik na de tandarts. - Holnap elmegyek a fogorvoshoz.
Op vrijdag kijken we naar een filmpje. - Pénteken megnézünk egy kisfilmet.
2. Zullen:
Ez a jövő idő klasszikus, iskolában tanított formája, a nyelvkönyvek is rendszerint ezt az igét említik az igeidő kapcsán. Olyan, mint az angol 'will' vagy a német 'werden'. Valóban használatos az ige, bár esetenként kissé hivatalosnak hangozhat:
Volgens het nieuws zal het morgen regenen. - Az időjárás-előrejelzés szerint holnap esni fog.
Ik zal alles op alles zetten om je te helpen. - Mindent meg fogok tenni, hogy segítsek neked.
3. Gaan:
Szintén kifejezhetjük a jövő időt a 'gaan' igével, melynek eredeti jelentése: menni. Ilyen formájában az angol 'going to'-hoz hasonlítható leginkább. Köznyelvben gyakran találkozhatunk vele, valamint közeli eseményeknél, melyek már-már teljes bizonyossággal megtörténnek:
Overmorgen ga ik mijn oma bezoeken. - Holnapután meglátogatom a nagymamámat.
Vandaag om 12 uur ga ik aan een meeting deelnemen. - Ma 12 órakor egy megbeszélésen fogok részt venni.
Természetesen sok esetben az összes lehetőséggel élhetünk a fentebb említett lehetőségek közül, azonban ha bizonytalanok vagyunk, én a 'zullen' használatát javaslom a három mód közül.
A leckében előforduló új szavak:
Ez összesen 8 szó/kifejezés, így már 362 szót/kifejezést ismersz holland nyelven! :)
Remélem, hogy tudtam segíteni! Ha kérdésed, vagy bármilyen témához kapcsolódó megjegyzésed van, kommentelj!
A holland nyelvleckéket egy helyen a fenti sáv ’Holland’ gombjára kattintva érheted el.
Ne felejtsd el lájkolni az oldalt Facebook-on!
Tot ziens! :)
2017/07/21
Holland szókincs 1. - Köszönések
| Magyar | Nederlands |
| Napszakokhoz kötődő köszönések | |
| Jó reggelt! | Goedemorgen! |
| Jó napot! | Goededag! |
| Jó estét! | Goedenavond! |
| Jó éjszakát! | Goedenacht! |
| Szép álmokat! | Welterusten!/Slaap lekker! |
| Szép estét! | Fijne avond! |
| Egyéb köszönések | |
| Szia! | Hallo!/Hoi! |
| Szia! (elköszönésnél) | Doei! |
| Viszontlátásra! | Tot ziens! |
| Jó hétvégét! | Prettig weekend! |
| Holnap találkozunk! | Tot morgen! |
| Akkor találkozunk! (egy korábban megbeszélt időpontban) | Tot dan! |
| Néhány kívánság | |
| Sok szerencsét! | Veel geluk! |
| Jó étvágyat! | Eet smakelijk!/Smakelijk eten! |
| Jó szórakozást! | Veel plezier! |
| Egészségedre! (tüsszentésnél) | Gezondheid! |
| Egészségedre! (koccintásnál) | Proost! |
| Bocsánatkérés | |
| Bocsánat! | Sorry! |
| Elnézést! | Neemt u me niet kwalijk! |
| Sajnálom! | Het spijt me! |
| Semmi baj. | Het maakt niet uit. |
| Köszönet | |
| Köszönöm! | Dank je wel! (tegezésnél)/Dank u wel! (magázásnál)/Bedankt! |
| Köszönöm szépen! | Heel erg bedankt! |
| Nincs mit! | Niets te danken!/Geen dank! |
| Szívesen!/Kérem! | Alsjeblieft! (tegezésnél)/Alstublieft! (magázásnál) |
| Hogy vagy? | |
| Hogy vagy? | Hoe gaat het (met jou)? |
| Jól, és te? | Het gaat goed, en met jou? |
| Nagyon jól. | Het gaat uitstekend. |
| Megvagyok. | Het gaat z'n gangetje. |
| Rosszul/nem jól. | Het gaat slecht/niet goed. |
Ez összesen 30 szó/kifejezés, így már 30 szót/kifejezést ismersz holland nyelven, ha szókincsbeli leckéimmel haladsz! :)
Utoljára frissítve: 2017.07.23. 23:57
Utoljára frissítve: 2017.07.23. 23:57
Remélem, hogy tudtam segíteni! Ha kérdésed, vagy bármilyen témához kapcsolódó megjegyzésed van, írd meg kommentben!
A holland szókincsbeli leckéket egy helyen a fenti sáv ’Holland’ gombjára kattintva érheted el.
Ne felejtsd el lájkolni az oldalt Facebook-on!
Tot ziens! :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)