Holland nyelvtan 21. - Melléknévragozás

Jelen bejegyzés témája a melléknévragozás lesz.

A jelenség azok számára, akik a hollandot első idegen nyelvként tanulják (vagy mellette még angolul tudnak) ismeretlen lehet, míg a németesek, franciások és olaszosok (és sok egyéb nyelvet tanulók/beszélők) számára már nem újdonság. Nézzünk egy példát valamennyi nyelven, hogy kialakuljon bennünk egy kép, mielőtt belevágunk a hollandba!

Magyar	a kék kutya	a zöld ház	a kék kutyák	a sárga házak
English	the blue dog	the yellow house	the blue dogs	the yellow houses
Deutsch	der blaue Hund	das gelbe Haus	die blauen Hunde	die gelben Häuser
Français	le chien bleu	la maison jaune	les chiens bleus	les maisons jaunes
Italiano	il cane azzurro	la casa gialla	i cani azzurri	le case gialle

Amint látható, a jelenség a magyar és angol nyelveket nem érinti. A másik három nyelvben ilyenkor a főnév névelő alapján meghatározott neme (der/die/das, le/la, il, lo/la) és száma (egyes-többes) szerint kell ragoznunk (sőt, a németben még az eset is számít!). Azaz betűket helyeznünk a melléknév végére, bizonyos szabályok figyelembevételével.

Mindenképp jó hír, hogy a holland nyelv azért ennyire nem bonyolítja túl a jelenséget, gyakorlatilag csak azt kell megjegyeznünk, kell-e '-e' a melléknév végére, vagy sem. Erről nagy vonalakban egyetlen szabályt (és néhány apróságot) kell ismernünk, és kész is vagyunk. Ez pedig:

Határozatlan névelővel ellátott het-szavak esetén nem kell -e a melléknév végére, minden más esetben kell.

de kleine sleutel – a kis kulcs

een kleine sleutel – egy kis kulcs

het kleine huis – a kis ház

een klein huis – egy kis ház

Észrevehető, hogy az '-e' csak a határozatlan 'het'-névelőjű 'huis' előtt nem használatos (ugyanez vonatkozik a 'geen'-re is), minden más esetben ott áll. 

Persze ezzel még nem tudtunk le mindent. Melléknevet ragozni ugyanis egyes nyelvekkel (pl. francia, svéd) ellentétben csak akkor kell, ha az a névelő és a főnév között van. Például:

a nagy házak	de grote huizen	de stora husen
A házak nagyok.	De huizen zijn groot.	Husen är stora.

 A holland nyelvben a 'groot' (vagy bármely melléknév) csak addig ragozódik, amíg a főnév előtt helyezkedik el.

A következő megértendő lépcsőfok a melléknév szótövének változása: mégis hogyan lett a 'groot'-ból 'grote'?

A válaszhoz a második leckében szerzett ismereteinket kell előszednünk: a grote esetén az első szótag nyílt, így az 'o' hosszan ejtendő. Ha elvesszük az '-e' ragot, akkor az 'o' duplán kell, hogy álljon. ('maken' -> 'maak' volt ez az igék világában), hogy ne változzon a kiejtés. Alapesetben ezek a melléknevek  "magánhangzó-magánhangzó-mássalhangzó" végződésűek, így is könnyen felismerhetőek.

Íme néhány mondat ilyen melléknevekkel:

Ik sliep de hele dag. – Egész nap aludtam. (heel -> hele)

Het hete brood was erg lekker. – A forró kenyér igazán finom volt. (heet -> hete)

De schone schoenen zien er mooi uit. – A tiszta cipők jól néznek ki. (schoon -> schone)

Het lege gebouw durf ik niet te benaderen. – Az üres épületet nem merem megközelíteni. (leeg -> lege)

De dove man is aan het slapen. – A süket férfi alszik. (doof -> dove)

Az utolsó melléknévből már látszik, hogy bizony a melléknévragozásnál is előjön az alábbi szabályrendszer:

f -> v Het sportieve kind rent elke dag in de park. – A sportos fiú minden nap fut a parkban. (sportief -> sportieve)

s -> z De vieze hond moeten we wassen! – A koszos kutyát kell megmosnunk! (vies -> vieze)

Vannak azonban olyan melléknevek, melyek egyáltalán nem ragozandóak. Ilyenek elsősorban az '-en' végződésű, többnyire anyagneveket jelölő melléknevek:

het houten huis – a fából készült ház

de glazen deur – az üvegből készült ajtó

Jövőbeli lecke anyagát képezi még, viszont egyes igék perfectum-alakja is '-en' végződésű. A ragozási szabályok rájuk sem vonatkoznak:

het geschreven boek – a megírt könyv (a 'schrijven' igéből)

de gegeten chocola – a megevett csoki (az 'eten' igéből)

Vannak továbbá olyan kifejezések, melyekben a melléknevet nem ragozzuk, még ha úgy lenne helyes sem. Ilyen például a tömegközlekedés és egyes szófajok megnevezése:

Het Openbaar Vervoer in Amsterdam is goed ingewikkeld. – A tömegközlekedés Amszterdamban jól fejlett.

Dit bijvoeglijk naamwoord ken ik niet. – Ezt a melléknevet nem ismerem.

Habár határozott névelősek a szavak, így az '-e' használata kötelező lenne, a nyelvben ez úgy alakult ki, hogy ragozatlanul használjuk őket.

Fontos továbbá leszögezni, hogy a határozószavakat sosem ragozzuk:

Het heel blauwe deel zien we. – Az egészen kék részt látjuk.

Het hele blauwe deel zien we. – Az egész kék részt látjuk.

Az előbbi példámondatban a 'heel' nem melléknév, így a ragozási szabályok nem is vonatkoznak rá.

A leckében előforduló új szavak:

nagy	groot
egész	heel
egész nap	de hele dag
forró	heet
tiszta	schoon
kinéz valahogy	er uit|zien
cipő	het schoen
üres	leeg
épület	het gebouw
megközelít	benaderen
süket	doof
sportos	sportief
park	de park
koszos, mocskos	vies
mos	wassen
fából készült	houten
üvegből készült	glazen
megírt	geschreven
megevett	gegeten
csoki	de chocola
tömegközlekedés	het Openbaar Vervoer (röv.: het OV)
melléknév	het bijvoeglijk naamwoord
fejlett	ingewikkeld
kék	blauw
rész	het deel

  Ez összesen 25 szó/kifejezés, így már 354 szót/kifejezést ismersz holland nyelven! :)

Remélem, hogy tudtam segíteni! Ha kérdésed, vagy bármilyen témához kapcsolódó megjegyzésed van, kommentelj!

A holland  nyelvleckéket egy helyen a fenti sáv ’Holland’ gombjára kattintva érheted el.

Ne felejtsd el lájkolni az oldalt Facebook-on!

Tot ziens! :)